A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást biztosítsa a hatályos öröklési jogi szabályok alapján.
A hagyatéki eljárás hivatalból a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, az abban megjelölt hozzátartozó / temetést intéző személy értesítésével indul (függetlenül attól, hogy hány várományos van).
Az eljárás: hivatalból indul
Ügyintézési határidő: Az eljárás menete: az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány jegyzőhöz való megérkezését követő nap, a belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány jegyzőhöz érkezését követő 5 napon belül megkezdi a leltár felvételét a leltárt 30 napon belül el kell készíteni. A jegyző az eljárás megindulását követő 8 napon belül megkezdi a leltározást. A jegyző eljárási tájékoztatót és kitöltendő Nyilatkozat nyomtatványt küld, melyben felhívja a temetést intéző/ hozzátartozóként megjelölt személyt, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nevezze meg az öröklésben érdekelt személyeket, valamint jelentse be a hagyaték tárgyához tartozó ingó és ingatlan vagyontárgyakat, valamint az ingóságok igazolására szolgáló dokumentumok másolatát csatolják (pl. gépkocsi forgalmi engedélye, bankszámlakivonat, takarékbetétkönyv, értékpapír, nyugdíjszelvény, stb.). A hagyatéki eljárás jegyzői szakaszában a hagyaték várományosai adatainak egyeztetése és a hagyaték részét képező vagyonelemek összegyűjtése, az ingatlan értékének megállapítása történik meg, elősegítve és meggyorsítva a közjegyző előtti eljárást. Amennyiben az elhunytnak nincs hagyatéki eljárás tárgyát képező vagyona, úgy az eljárást a jegyző megszünteti. Az ingó és/vagy ingatlan vagyont tartalmazó hagyatéki leltár megküldésre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (MOKK). Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, lakóhely hiányában az utolsó belföldi tartózkodási helye volt; ezek hiányában, akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző az illetékes. A közjegyzői végzés közhitelűen igazolja a hagyatéki vagyonban bekövetkezett jogutódlást, tulajdonosváltozást, valamint elősegíti azon intézkedések megvalósulását, amelyek az örökléssel kapcsolatos igények érvényesítését segíti, illetve amelyeket az ingatlan nyilvántartáshoz és az állami pénzügyekhez fűződő érdekek megkívánnak.
Leltározás alá tartozó
Hetv. 20. § -a értelmében
vagyontárgyak:
(1) Leltározni kell a hagyatékban lévő
a) belföldön fekvő ingatlant,
b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,
c) lajstromozott vagyontárgyat, valamint
d) az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.
(2) A hagyatékot leltározni kell, ha valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
(3) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)–dc) alpontjaiban meghatározott személyek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.
(4) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa) méhmagzat,
ab) kiskorú,
ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt
álló nagykorú,
ad) ismeretlen helyen lévő személy,
ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes
személy, vagy
b) csak az állam vagy belföldi települési önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat).
(5) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.
(6) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyt alapított.
Az eljárás költsége: ➢ jegyzői szakban (leltárfelvétel): illetékmentes
➢ Közjegyző: a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető munkadíj és
költségtérítés összege (közjegyzői díjazás) A közjegyzői díjazást annak kell viselnie, aki
örököl; ilyen személy hiányában annak, aki a hagyatékra igényt terjesztett elő.
➢ A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.)
➢ A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet
➢ Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) egyes részei a Hetv.- ben megjelölt esetekben
➢ A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény törvény
➢ A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
➢ Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.)
➢ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
Póthagyatéki ügyek
Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben a hagyatéki eljárás befejezését (a hagyaték jogerős közjegyzői végzéssel történő átadását) követően kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárást kell megindítani az elhunyt lakóhelye szerint illetékes jegyző előtt. A póthagyatéki eljárás lefolytatására az a közjegyző lesz illetékes, aki a hagyatéki eljárást lefolytatta. Póthagyatéki eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolandó:
– halotti anyakönyvi kivonat másolata,
– hagyatékátadó végzés másolata